Teremtésünk valódi története

2009 augusztus 12. | Szerző: Buda-Bertalan

—

Buda-Bertalan:

Teremtésünk valódi története

Elgondolkodtam – nagyon mélyen azon,

Teremtőnk – most éppen merre vagyon!?

Ülök a Balcsi parton – nézem a tájat,

És – verseket faragok – talán – néhányat.

Teremtőnk is nagy kedvvel alkotott,

Földet, eget, erdőt, sziklás alakzatot,

Ádám alkotásában meg is izzadott,

Leült – nézett – kezdett új gyakorlatot!

I.-VI.

Látta – ülni, s nézelődni – Isteni-Jó,

A fűzfa ága kecses-szőke, lehajló,

Koronája dalol, zenél, leng a szélben,

Bőrödre – hűs, selymes árnyékot ad – délben.

Érezte – testének és szemének ez jó,

Nő hajkoronája – legyen simogató,

Délben hűsítő, selymes fűzfatakaró,

Szélben kecses, hullámzó – szívet szárnyaló.

Látta – ülni és nézelődni – Földi-Jó,

Ádám nem kecses, nem nagyon szemre való,

Legyen a nőnek csillogó, belső szeme,

És férfit – belülről – szebbnek lásson vele.

Látta – ülni,s nézelődni – Isteni-Jó,

A Balaton csodás partja – erre való,

Szépek, lankásak a Badacsonyi Hegyek,

Mily kemények, de mégis formás-kecsesek!

Érezte – testének és szemének ez jó,

Legyen a nő arca is – szívet szárnyaló,

Arca bársonyos, lágy, puha-derűs mező,

Orra szilárd szikla – szempillái erdő.

Látta – ülni, s nézelődni – Isteni-Jó,

És mily gyönyörű nagy kerek a Föld-golyó,

Kettévágom – csinálok belőle keblet,

Üldögélésre – alá – nagyobbat teszek!

Látta – ülni és nézelődni – Földi-Jó,

Mily hullámzó-ringató – lényének a tó,

Nedve bársonya – hűsítő, simogató,

Nő alsó teste – ilyenné formálható!

Érezte – testének és szemének ez jó,

Ádámnak se csak földművelés való,

Vajon mit fog látni – nőben – Ádám szeme,

Új alkotását – társnak – elfogadja-e?

Látta – ülni, s nézelődni – Isteni-Jó,

Ádámra is csak szeme hat – nem a jó-szó,

Teremtményem mégis sürgősen eladó,

Mert szemre való – de erre se hat a szó!

Érezte – testének és szemének az jó,

Ha lankás a Föld és sok rajta a tó,

Legyen mától ilyen az Emberi-Szó,

Néha mélységbe húzó – s égbe szárnyaló!

Látta – ülni és nézelődni – Földi-Jó,

Épp élvezte a vizet egy nagyfejű sikló,

Gondolta – ez lehetne Ádámnak is jó,

S megteremtődött – a nőben is – a Tó.

Érezte – testének és szemének az jó,

Ha a Férfi kedvenc helye lesz a derűs-tó,

Sűrű habja bársonyos, életet adó,

S a nő lesz – Érlelő Tó – habot befogadó!

Látta – ülni, s nézelődni – Isteni-Jó,

Jobb a Látás, az Érzés – mint a puszta szó,

Életet lehelek – Új Teremtményembe,

S Mennybe szállok – legyen Ádámnak gondja Vele!

VII.

Teremtőnk tudta – nem mindig jó a szó,

Tudd – ülj – nézelődj – hozzon békét Rád a Tó,

– Tudta azt is – nézelődni, érezni jó,

Érezni, Szeretkezni – Embert formáló!

___

kapcsolat: bertalan-buda@freemail.hu

http://www.youtube.com/watch?v=0lDTWMkdn14
http://www.youtube.com/watch?v=1vVyplwuFC0
…

Címkék: költemény, Vers

Utad, s a tudat

2009 július 25. | Szerző: Buda-Bertalan

Buda-Bertalan:

Utad, s a tudat