{"version":"1.0","provider_name":"A () ... Mese nagyoknak... N\u0151kr\u0151l \u00e9s F\u00e9rfiakr\u00f3l","provider_url":"https:\/\/bertalan.cafeblog.hu","author_name":"Buda-Bertalan","author_url":"https:\/\/bertalan.cafeblog.hu\/author\/Weisenstein-Neu\/","title":"Buda-Bertalan: Felf\u00fajta a n\u0150 ... I. r\u00e9sz, Folyt. k\u00f6v.","html":" \r\n\r\n \r\n\r\nBuda-Bertalan:<\/strong>\r\n\r\n\u00a0<\/span>\r\n

Felf\u00fajta a n\u0150<\/strong><\/span><\/h2>\r\n\u00a0<\/span>\r\n

\u00a0<\/span><\/h3>\r\n

6969.10.02. kedd, este 23:56<\/span><\/h3>\r\n

1. Nem b\u00edrtam elaludni. Felzaklatott. El\u0151vettem a g\u00e9pem. Mi m\u00e1st vehettem volna el\u0151. Ez t\u00fcrelmes \u00e9s megb\u00edzhat\u00f3. Igaz, m\u00e1r ez is elromlott egyszer. De ezt meg lehetett gyorsan jav\u00edtani. Egy fiatal sr\u00e1cnak siker\u00fclt. Nekem viszont bajom van a jav\u00edt\u00e1sokkal. El\u0151sz\u00f6r az \u00e1gyat kellett volna megjav\u00edtanom. Tal\u00e1n az k\u00f6nnyebb lett volna. De ahhoz hozz\u00e1 sem kezdtem. Elkezdtem viszont \u0150t jav\u00edtani.<\/span><\/h3>\r\n

Azt hiszem, az \u00e1ggyal k\u00f6nnyebben boldogultam volna!<\/span><\/h3>\r\n

\u00a0<\/span><\/h3>\r\n

\u00a0<\/span><\/h3>\r\n

2. Azt mondta - Kicsim, reggel s\u00fct\u00f6k majd Neked toj\u00e1st! Nem voltam biztos benne, hogy nagybet\u0171vel gondolta. De \u00e9n nagy bet\u0171vel \u00edrtam. Ennyit az\u00e9rt meg\u00e9rdemlek, hogy tiszteljem magam. Mondtam - most t\u00e9nyleg meg\u00e9rdemlem. Nevetett. Pedig ennek is az \u00e1gy volt az oka. Ezt \u0150 mondta. \u00c9s ebben az volt a sz\u00e9p, hogy t\u00e9nyleg az \u00e1gy volt az oka. M\u00e1r m\u00e1sodszor. Igaz, el\u0151sz\u00f6r \u00e9n j\u00e1rtam p\u00f3rul vele. M\u00e1rmint azzal, hogy az \u00e1gy sz\u00e9tesett. Pedig Neki akkor j\u00f3 volt. Most nem esett sz\u00e9t az \u00e1gy. Most viszont Neki nem volt j\u00f3. Ez\u00e9rt kapom a toj\u00e1sokat reggelire. Hm. Itt felnevettem. K\u00ednomban. M\u00e9g j\u00f3, hogy nem az eny\u00e9meket s\u00fcti meg \u00e9s t\u00e1lalja. Ez alkalommal is szerencs\u00e9snek mondhatom magam.<\/span><\/h3>\r\n

\u00a0<\/span><\/h3>\r\n

3. Sok\u00e1ig hallgattam, de v\u00e9g\u00fcl is, nem sok \u00e9rtelme volt. Igaz, \u0150 sz\u00f3lalt meg el\u0151sz\u00f6r, de nekem kellett v\u00e1laszolnom a v\u00e1dakra! Ez \u00edgy van. \u00c9s, \u00e1ltal\u00e1ban \u00edgy van. Ha egy n\u0151 megsz\u00f3lal, akkor \u00e1ltal\u00e1ban nem v\u00e1laszol. \u00c1ltal\u00e1ban k\u00e9rdez. De nagyon is konkr\u00e9tan. Erre sose tudok felk\u00e9sz\u00fclni. Mindig valami racion\u00e1lis k\u00e9rd\u00e9sre v\u00e1rok. Hi\u00e1ba. Most is. De m\u00e1r nem eml\u00e9kszem, mit is mondott.<\/span><\/h3>\r\n

El\u0151vette a g\u00e9p\u00e9t. M\u00e1r megnyugodtam, hogy azzal foglalja el majd mag\u00e1t. Azt\u00e1n nekem szegezte a mondatot. \u00dagy f\u00e9l \u00f3r\u00e1val ezel\u0151tt. De most er\u0151sen t\u00f6r\u00f6m az agyam, mi is volt a k\u00e9rd\u00e9s. Mert csak mondat volt, de valami v\u00e1d hallatszott ki bel\u0151le. \u00c9s nekem kellett megv\u00e1laszolnom. Valahogy \u00fagy kezdte, hogy: - pedig most \u00e9pp Nekem m\u00e1r majdnem j\u00f3 lett volna... Azt\u00e1n nagy csend k\u00f6vetkezett. V\u00e1rtam a folytat\u00e1st, de hi\u00e1ba. T\u00f6rtem a fejem, erre mit mondhatn\u00e9k? Mint F\u00e9rfi, mindig rosszul reag\u00e1lok. Zsigerb\u0151l. Azon kellett volna t\u00f6rni a fejem, mit k\u00e9rdezzek vissza. De \u00e9n sajnos azon t\u00f6rtem a fejem, mit v\u00e1laszolhatn\u00e9k. Hisz a hangs\u00falyb\u00f3l k\u00e9t dolog azonnal kider\u00fclt. Az egyik, hogy valami majdnem siker\u00fclt Neki. A m\u00e1sik, hogy \u00e9n vagyok az oka, hogy Neki nem siker\u00fclt. Persze, tudtam, hogy mi nem siker\u00fclt Neki. Akkor minek k\u00e9rdezzek vissza. Az nem lett volna logikus. \u00c9s, mi\u00e9rt nem? Ezt sem k\u00e9rdezhettem vissza, mert erre is tudtam a v\u00e1laszt. Igaz, ez m\u00e1s v\u00e1lasz volt, mint amire \u0150 sz\u00e1m\u00edtott volna. Ezt \u0150 nem tudta. De \u00e9n azt is tudtam, mi az \u0150 v\u00e1lasza az \u00e9n mi\u00e9rtemre. Bel\u00e1ttam, hogy ism\u00e9t \u00e9n hib\u00e1ztam. Mondtam amit v\u00e1rt: - Sorry, \u00e9n nem voltam el\u00e9g kitart\u00f3. Ez hatott. A beismer\u00e9s mindig hat. Megesett a sz\u00edve rajtam. Azt mondta, m\u00e9gsem \u00e9n voltam a hib\u00e1s, hanem az \u00e1gy. Meg sem mozdult, pedig mi el\u00e9gg\u00e9 intenz\u00edven mozogtunk rajta. \u00c9s ez az \u00e1gy meg sem mozdult. Pedig le-fel kellett volna mozognia vel\u00fcnk. Se le, se fel nem mozdult. Csak mi, ketten. El\u0151sz\u00f6r csak lassan, majd egyre gyorsabban. Ha beseg\u00edtett volna az \u00e1gy, nem f\u00e1radtunk volna el. M\u00e1r csak egy perc hi\u00e1nyzott, vagy csak h\u00e1rom mozdulat. Ebben szerencs\u00e9re \u0150 sem volt biztos. Nekem a h\u00e1rom mozdulat szimpatikusabbnak t\u0171nt. A harmincadik perc, a huszonkilencedik ut\u00e1n m\u00e1r t\u00fal hossz\u00fa. A h\u00e1rom mozdulat ez\u00e9rt sokkal, de sokkal szimpatikusabban hatott r\u00e1m. Az \u00e1gy viszont egyet sem mozdult. Tal\u00e1n jobb is \u00edgy. Mert a m\u00faltkor csak egyet mozdult, azt is csak lefele. \u00cdgy legal\u00e1bb nem kell az \u00e1gy miatt is hallgatnom. El\u00e9g volt \u00edgy, csak azt hallgatnom, hogy m\u00e1r majdnem j\u00f3 lett volna.<\/span><\/h3>\r\n

\u00a0<\/span><\/h3>\r\n

4. Megittam a k\u00e1v\u00e9t \u00e9s bevettem a boldogs\u00e1ghormonokat. Legal\u00e1bb egyik\u00fcnk legyen boldog. A csoki mindig megb\u00edzhat\u00f3an p\u00f3tolja a boldogs\u00e1ghormonokat. A k\u00e1v\u00e9 pedig a Lelki melegs\u00e9get. Most mindkett\u0151re hirtelen sz\u00fcks\u00e9gem lett. Pedig T\u0151le jobban esett volna. De az \u00e1gy azt is meghi\u00fas\u00edtotta. Most m\u00e9g el\u00e9gg\u00e9 \"olcs\u00f3n\" meg\u00fasztam. A m\u00faltkor a f\u00e9rfiass\u00e1gom vonta k\u00e9rd\u0151re az \u00e1gy miatt. Akkor \u00e9n nagyon j\u00f3l b\u00edrtam. Olyan intenzit\u00e1ssal mozogtunk, hogy m\u00e1mor\u00edt\u00f3 hangulatba ker\u00fclt\u00fcnk mindketten. Akkor mindketten egyszerre \u00e9rt\u00fcnk c\u00e9lba. M\u00e9gis azzal v\u00e1dolt meg, hogy nem vagyok F\u00e9rfi. Mert az \u00e1gyat m\u00e1r nem akartam ut\u00e1na megszerelni. Akkor az \u00e1gyhoz nem volt m\u00e1r er\u0151m. Most pedig csak mozogni nem. Most f\u00e9rfi maradtam, de akkor a f\u00e9rfiass\u00e1gom vonta k\u00e9ts\u00e9gbe, mert leszakadt alattunk az \u00e1gy \u00e9s \u00e9n nem voltam hajland\u00f3 megjav\u00edtani. Akkor nem hi\u00e1nyzott m\u00e9g h\u00e1rom mozdulat. M\u00e1r az els\u0151 mozdulatomra \u00f6sszerogyott alattunk. \u0150 csak a harmincadikra. Akkor nem is vonta k\u00e9ts\u00e9gbe a f\u00e9rfiass\u00e1gom, mert m\u00e9g nem fogta fel k\u00e1bulat\u00e1ban, hogy az \u00e1gy \u00f6sszeomlott alattunk. Nem is tudott mag\u00e1r\u00f3l f\u00e9l \u00f3r\u00e1ig. Amikor kialudta mag\u00e1t a karjaimban \u00e9s zsibbadtan kih\u00faztam al\u00f3la, akkor vette csak \u00e9szre, hogy az \u00e1gy lefele mozdult el. Felfele m\u00e1r nem volt ereje. Zsibbadt karomat tapogatva, rosszul v\u00e1laszoltam Neki. Azt mondtam meggondolatlans\u00e1gomban, hogy nem csavarozom \u00f6ssze az \u00e1gyat. Sajnos m\u00e9g azzal is tet\u0151ztem, hogy ez csak az utols\u00f3 l\u00f6k\u00e9s volt neki. M\u00e1s alatt is \u00f6sszeomlott volna. Mert m\u00e1r t\u00fal sokat mozogtak rajta le-fel ritmusban. \u00c9s egyszer az \u00e1gy is elf\u00e1rad. Ahelyett, hogy eln\u00e9z\u00e9st k\u00e9rne - \u00f6sszeomlik.<\/span><\/h3>\r\n

\u00a0<\/span><\/h3>\r\n

\u00a0\u00a0<\/span><\/h3>\r\n

5. Mostm\u00e1r teljesen megnyugodtam. \u0150 pedig m\u00e1r el is aludt. \u00cdgy, ma este m\u00e1r nem kell bizony\u00edtanom. Igaz, m\u00e1r meg is bocs\u00e1tott. \u00c9s gyorsan el is aludt. Ebb\u0151l l\u00e1tszik, hogy egy n\u0150 gyorsan el tud aludni, ha nem rogyik \u00f6ssze az \u00e1gy. Legal\u00e1bbis \u00e9n erre k\u00f6vetkeztettem az el\u0151z\u0151ekb\u0151l.<\/span><\/h3>\r\n

Azt hiszem, mostm\u00e1r \u00e9n is nyugodtan lefekhetek aludni. Mivel m\u00e1r holnap van, ez\u00e9rt ma kapom a toj\u00e1sokat r\u00e1ntottak\u00e9nt. M\u00e1r nem is kell holnapig v\u00e1rnom. Dej\u00f3! Csak reggelig, \u00e9s m\u00e1r sajnos \u00e9hes lettem most. M\u00e1r csak \u00f6t \u00f3ra \u00e9s hat \u00f3ra lesz. 6 - tetszik ez a sz\u00e1m. \u00cdgy is \u00e9s ford\u00edtva is. De most nem erre kellene koncentr\u00e1lnom, hanem az alv\u00e1sra. Erre m\u00e1r felesleges, mert \u0150 m\u00e1r alszik. Rem\u00e9lem ez a gondolat nem p\u00e1rosul az \u00e9hs\u00e9gemmel. Mert akkor m\u00e9gis csak vissza kell mennem arra a rossz \u00e1gyra, pedig ma megkaptam \u00e9jszak\u00e1ra a ruganyos matracot. A rossz \u00e1gyban ugyanis most \u00e9ppen \u0150 alszik. \u00c9s a j\u00f3 mindebben, hogy egy alv\u00f3-forr\u00f3 n\u0151i test mellett \u00e9n is gyorsan el tudok aludni. H\u00e1t, szerencse fel. Rem\u00e9lem, nem \u00e9bred fel, amikor mell\u00e9 b\u00fajok. \u00cdgy meg\u00faszhatn\u00e1m legal\u00e1bb egy k\u00e9rd\u00e9s\u00e9re a v\u00e1laszt. \u00c9s nyugodtan elalhatn\u00e9k \u00e9n is!<\/span><\/h3>\r\n

\u00a0<\/span><\/h3>\r\n

\u00a0<\/span><\/h3>\r\n

6. N\u00e9met\u00fcl \u2013 \u201esechs\u201d. Most hajnalban m\u00e1r nem v\u00e1gyom arra, hogy elmagyar\u00e1zzam a hatos jelent\u00e9s\u00e9t sz\u00e1momra. Pedig kulcsfontoss\u00e1g\u00fa sz\u00e1m. A h\u00e1zsz\u00e1mom. Ez megnyugtat. Megyek. Pr\u00f3b\u00e1lok csendben \u00e9s \u00e9szrev\u00e9tlen\u00fcl beb\u00fajni mell\u00e9 a rosszabbik \u00e1gyba. M\u00e9giscsak azt v\u00e1lasztom. M\u00e1r csak alig t\u00f6bb, mint 4 \u00f3ra van hatig. Egyre rosszabb az ar\u00e1ny. Egyre rosszabbul l\u00e1tom a bet\u0171ket is. J\u00f3 elalv\u00e1st k\u00edv\u00e1nok magamnak \u00e9s f\u00e9lve, de elindulok a m\u00e1sik \u00e1gy fel\u00e9. Fogalmam sincs, mennyi bonyodalmat fog m\u00e9g okozni a kapcsolatunkban \u00e9s a kapcsolatunknak. M\u00e1r csak alig t\u00f6bb, mint n\u00e9gy \u00f3ra \u00e9s r\u00e1ntott\u00e1t ehetek. Megyek, mert kint mozg\u00e1st hallok. Rem\u00e9lem, az \u00e1gy m\u00e9g \u00e1ll \u00e9s \u00e9n megpihenhetek.<\/span><\/h3>\r\n

\u00a0<\/span><\/h3>\r\n

\u00a0<\/span><\/h3>\r\n

\u00a0<\/span><\/h3>\r\n

6969. szerda... napf\u00e9nyes okt\u00f3beri reggel, 3.-\u00e1n.<\/span><\/h3>\r\n

M\u00e1r nem sz\u00e1mozok tov\u00e1bb. Marad a 6. Ez szimpatikus is, minden form\u00e1ban. \u00cdgy \u00e1llva is, de ha megfordul - az is szimpatikus. Sz\u00e9p kerek. M\u00e1rmint a hasa. Hasonl\u00edt az eny\u00e9mre. \u00c9s az \u00d6v\u00e9re is. Mi\u00e9rt ne tetszene ezek alapj\u00e1n!? Ezek itt ink\u00e1bb az \u00f6r\u00f6m jelei, mint a k\u00e9rd\u00e9s\u00e9. Sz\u00f3val, hasa is van, form\u00e1ja is, kereks\u00e9ge is. Olyan sz\u00e9p kis \"g\u00f6mb\u00f6lyded\". Ez egy nagyon bonyolult \u00f6sszet\u00e9tel\u0171 magyar sz\u00f3cska. Azon morfond\u00edrozom, hogyan fogom n\u00e9metre leford\u00edtani, vagy leford\u00edttatni, ha n\u00e9met nyelven is ki szeretn\u00e9m majd adni a k\u00f6nyvem. Mert a magyarok \u00e1ltal\u00e1ban mindent visszautas\u00edtanak, amivel trakt\u00e1lom \u0151ket. Sz\u00f3val a \"g\u00f6mb\u00f6lyded\" sz\u00f3 hallat\u00e1ra, Nekem, egy kis b\u00e9bi, magyarul - baba - jut eszembe. Helyes\u00edr\u00e1silag ebbe a mondatba biztos belek\u00f6t a \"korrekt\u00fara\". T\u00fal bonyolult, hossz\u00fa mondat volt. M\u00e1r el\u0151re f\u00e9lek, hogy k\u00f6tekedni fog velem a \"korrekt\u00faroz\u00f3\".<\/span><\/h3>\r\n

Vissza kell t\u00e9rnem az egyszer\u0171bb mondatokhoz. \u00c9s m\u00e9g a \"g\u00f6mb\u00f6lydedet\" is meg kellene magyar\u00e1znom. De most ezt hagyom. Nagyobb kedvet \u00e9rzek visszat\u00e9rni a hatoshoz. 6. 9. Mindkett\u0150 csod\u00e1latos sz\u00e1m. F\u0151leg. ha \u0150r\u00e1 gondolok! Most mit csin\u00e1lhat? M\u00e1r k\u00e9t \u00f3r\u00e1ja nem jelentkezett. Nagyon hossz\u00fa id\u0151nek t\u0171nik. Neki. Nekem \u00edgy eg\u00e9sz j\u00f3, mert nyugodtan \u00edrhatok.<\/span><\/h3>\r\n

\u00a0<\/span><\/h3>\r\n

b) A m\u00e1sodik bekezd\u00e9st m\u00e9giscsak meg kellene jel\u00f6ln\u00f6m. \u00cdgy siker\u00fclt. Ma. -<\/span><\/h3>\r\n

Reggel csendben nyitotta az ajt\u00f3t. Meg\u00e9reztem, hogy be fog j\u00f6nni. Id\u0150ben kinyitottam a szemem, hogy l\u00e1thassam. Nagyon szeretem a mosoly\u00e1t! Csod\u00e1latos az arca ilyenkor, amikor a szeme is R\u00e1m mosolyog! Nan\u00e1. H\u00e1t kire? Csak \u00e9n fekszem az \u00e1gyban. A matracosban. A k\u00e9nyelmesben. \u00c9s a seg\u00edt\u0150k\u00e9szben. Ez az \u00e1gy m\u00e9g sosem okozott bonyodalmat. Miatta sosem vonta k\u00e9ts\u00e9gbe a f\u00e9rfiass\u00e1gom. S\u0151t!<\/span><\/h3>\r\n

Sz\u00f3val t\u00e9nyleg csod\u00e1latos mosollyal nyitott be a szob\u00e1ba. R\u00e1mosolygott m\u00e9g a Nap is. Mert m\u00e1r az is kinyitotta a szem\u00e9t, hogy megcsod\u00e1lja mosoly\u00e1t. \u00c9n is. \u00c9s a halv\u00e1ny piros - ink\u00e1bb r\u00f3zsasz\u00edn - ajkak megindultak fel\u00e9m az \u00e1gyba. R\u00e1m z\u00fad\u00edtotta apr\u00f3 puha puszijait. Annyira mag\u00e1val ragadott az \u00e9rz\u00e9s - nagyon! Becsuktam a szemem \u00e9s \u00e9reztem minden apr\u00f3 puszij\u00e1t. El\u0150sz\u00f6r a sz\u00e1mom. Ut\u00e1na a nyakamon. A haja persze eltakarta a szemeim. De m\u00e1r \u00fagyis becsuktam. A sz\u00e1mba is beletorn\u00e1zt\u00e1k magukat a hajsz\u00e1lai. M\u00e1r azt is megszoktam. Nem vettem leveg\u0150t. Csak az orromon. Ez volt a taktik\u00e1m, hogy ne kezdjek el k\u00f6h\u00f6gni. Elrontotta volna az \u00c9rz\u00e9st, a Hangulatot, a nedves ajka var\u00e1zs\u00e1t. Nagyon j\u00f3l tudott nedves sz\u00e1jjal \u00e9s nyelvvel cs\u00f3kolni. Tulajdonk\u00e9ppen azzal kezdte. \u00c9s csak ut\u00e1na j\u00f6ttek a puszik a nyakamra. J\u00f3lesett. A cs\u00f3k is. A takar\u00f3t leh\u00fazta R\u00f3lam, a pizsam\u00e1m felh\u00fazta. Nem volt id\u0150m f\u00e1zni. Finom, \u00e9rz\u00e9keny b\u0150r\u00f6m\u00f6n m\u00e1r \u00e9reztem teste meleg\u00e9t. S\u0150t! S \u0150t! Forr\u00f3s\u00e1g\u00e1t!<\/span><\/h3>\r\n

M\u00e1r nem b\u00e1ntam, hogy leh\u00fazta R\u00f3lam a takar\u00f3t. Azt sem, hogy felh\u00fazta a p\u00f3l\u00f3m. Ez term\u00e9szetes volt Neki. \u00c9s nekem is. Nagyon boldog \u00e9bred\u00e9s volt. P\u00f3tolta az esti csoki \u00e9s a k\u00e1v\u00e9 hat\u00e1s\u00e1t. T\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6sen!<\/span><\/h3>\r\n

\u00a0<\/span><\/h3>\r\n

\u00a0<\/span><\/h3>\r\n

c) Nem vonta k\u00e9ts\u00e9gbe a toj\u00e1som jogoss\u00e1g\u00e1t reggelire. De n\u0150 l\u00e9v\u00e9n, k\u00e9rd\u00e9ssel kezdte a reggelik\u00e9szit\u00e9st. Ez k\u00f6nny\u0171 k\u00e9rd\u00e9s volt. Azonnal meg tudtam v\u00e1laszolni. m\u00e9g gondolkodnom sem kellett a v\u00e1laszon. Igen - mondtam. Ez a legegyszer\u0171bb. Ha egy n\u0150nek igent kell mondani, az nagyon egyszer\u0171 a F\u00e9rfinak. Ilyenkor mindketten boldogok. A n\u0150 az igen\u00e9rt, a F\u00e9rfi is. V\u00e9gre igent mondhatott gondolkod\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl. \u00c9s nem lesz bel\u0151le bonyodalom. Sem tov\u00e1bbi k\u00e9rd\u00e9sek! Ez a legszebb benne, ha igent mondhatsz egy n\u0150nek.<\/span><\/h3>\r\n

Le\u00fcltem \u00e9s t\u00fcrelmesen v\u00e1rtam a r\u00e1ntott\u00e1m. Nagyon \u00fcgyesen csin\u00e1lta. M\u00e1r megint nem a receptet \u00e9s az elk\u00e9sz\u00edt\u00e9si m\u00f3dot figyeltem. Szemem a k\u00e9t kerek 66 -osra tapadt. M\u00e1r el\u0151tte \u00f6sszeh\u00faztam k\u00f6z\u00e9pre a pici bugyik\u00e1t. Amikor meg\u00f6leltem \u00e9s \u00e1tkaroltam a derek\u00e1t. \u00c9s lejjebb cs\u00faszott a kezem. Nem vette \u00e9szre. Csak a nyak\u00e1ra figyelt. \u00c9s az ajkaimat \u00e9rezte. Tudtam, hogy ha igent mondok, a h\u00e1t\u00e1t fogom l\u00e1tni. A t\u0171zhely a fal mellett \u00e1llt. De nem a h\u00e1t\u00e1t n\u00e9ztem. Az \u00f6sszeh\u00fazott bugyika jobban tetszett. M\u00e1rmint az, amit nem takart el. Fel is \u00e1lltam. Azt\u00e1n odamentem \u00e9s beleharaptam h\u00e1tulr\u00f3l. Olyan finoman, hogy fel se szisszent. Kavargatta tov\u00e1bb a toj\u00e1st, hogy l\u00e1gy maradjon. De hat\u00e1rozottan hallottam a nevet\u00e9s\u00e9n, hogy nem a toj\u00e1skeverget\u00e9s tetszik ennyire Neki. Pedig azt csin\u00e1lta. Azt mondta, nem szereti, ha t\u00fal kem\u00e9nyek lesznek a toj\u00e1sok. Egyet\u00e9rtett\u00fcnk. Jobb, ha megpuhulnak. \u0150 pedig arra gondolt, hogy puh\u00e1n tartja \u0150ket. Kett\u0150. Ez m\u00e1r benne van az \"\u0150ket\" sz\u00f3ban. Kett\u0150 toj\u00e1st puh\u00e1n tartani nem t\u00fal bonyolult dolog. Kett\u0150 n\u0150t? Ebbe a t\u00e9m\u00e1ba, most, itt, nem is menn\u00e9k bele. Bekem\u00e9ny\u00edtenek. Azonnal! Mind-kett-\u0150! Katt. \u00c9s v\u00e9ge. Ez\u00e9rt j\u00f3, hogy egy n\u0150nek, kett\u0150 helyen, kett\u0150 domborulata is van. Ez m\u00e1r el\u00e9g bonyolult ahhoz, hogy CSAK VELE foglalkozz. \u00c9s m\u00e9g szerencs\u00e9nk is van. Ha k\u00e9rdez valamit, jobb ha ezzel a \"kett\u0150\"-vel foglalkozunk. Egy simogat\u00e1s jobban hat r\u00e1juk, mint b\u00e1rmely v\u00e1lasz. Ha el\u00e9g gyorsan a k\u00f6zel\u00fckbe f\u00e9rk\u0151z\u00f6l, m\u00e9g a v\u00e1laszt is meg\u00faszhatod. N\u00e9ha. Mert \u00e1ltal\u00e1ban nem tudod meg\u00faszni. M\u00e1r elzsibbadt az ujjad a simogat\u00e1sban. \u00c9s akkor hirtelen megism\u00e9tli a k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t. R\u00e1j\u00f6ttem, jobb, ha feled\u00e9keny a n\u0150d! Igaz, akkor kereshetj\u00fck \u00f3r\u00e1kig a szem\u00fcveg\u00e9t. de err\u0151l most nem mes\u00e9lek. Ez m\u00e1r tegnap reggel volt. Munk\u00e1ba indul\u00e1sa el\u0151tt. \u00c9s annak is az \u00e1gy volt az oka! A leszakadt \u00e1gy. Ha \u00fagy hagyta volna! Akkor nem cs\u00faszott volna al\u00e1 a szem\u00fcvege. A szem\u00fcveg\u00e9t megtal\u00e1lta. Mikor tal\u00e1lja meg v\u00e9gre ism\u00e9t a f\u00e9rfiass\u00e1gom? Majd elmes\u00e9lem ennek is a t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t. De az hossz\u00fa. M\u00e9g hosszabb lesz, am\u00edg f\u00e9rfi leszek ism\u00e9t a szem\u00e9ben. M\u00e1rmint szerel\u0151-f\u00e9rfi. Szerel\u0151. F\u00e9rfi. \u00c9n k\u00f6nnyen sz\u00e9tv\u00e1lasztom ezt a kett\u0150 fogalmat. \u0150 nem. Nekem ez kett\u0150 doboz. Neki - sajnos - egy gombolyag! Sz\u00f3val - \u00e1gy, n\u0150, f\u00e9rfiass\u00e1g - nagyon bonyolult \u00fcgy \u00edgy egy\u00fctt.<\/span><\/h3>\r\n

\u00c9s mindennek az a leszakadt \u00e1gy az oka!<\/span><\/h3>\r\nFolytat\u00e1s k\u00f6vetkezik...<\/strong>\r\n\r\n \r\n\r\nCopyright 2004-2013 by Buda-Bertalan\r\n\r\nKapcsolat: Buda-Bertalan@freemail.hu","type":"rich"}