Buda-Bertalan:
Az öröm Forrása – a Másság – együtt
1.
Ahogy – Forrásban – a víz áradat,
Úgy hömpölyögnek – mélyen a szavak,
Mik előtörnek hevesen – mint költemény,
Életet adó – kiforratlan – hiú Remény…
2.
Mint ahogy – csak vízből – nem lesz Élet,
Csak szavakból sem lesz – Elmélet…
Kell hozzá – hatalmas nagy – Képzelet,
Mely agyunkba – belevetíti ezeket…
3.
Meg tudod-e érteni – költeményemet,
Át tudod-e érezni – bennem – az Ihletet…
Át lehet-e adni szavakkal – Érzéseket,
Amit saját tested – még nem élt meg…
4.
Elegendő-e rá – a puszta Képzelet,
Ha a nedvek nem élték át a lényeget…
Elegendő-e a temérdek szenvedélyes szó,
Lesz-e – Szerelem – valaha – leírható…
5.
Csak amit beléd írnak a saját nedvek,
Csak az különböztet meg mástól Téged,
Csak amit – mással-együtt – megéltél,
Az marad újabb-örök – egyedi – Élmény…
6.
Mással-együtt – lesz életed – egyedi,
Boldog – ki e paradoxont megérti,
Még boldogabb – ki naponta átéli,
Hogy élete – egy-mással – egyedi…
7.
Ne félj! – Másság ad csak – Érzéseket,
Önmagad nem vagy, csak remény-hited,
Mit ér egy vízcsepp – önmagában – egyedül,
Ha Forrásáról – csak álmodozik – szüntelenül…
.
.
…….. Copyright 2004-2009, Urheberrecht bei Buda-Bertalan, registriertes Urheberwerk: 907613665 – 4910…..
https://bertalan.cafeblog.hu
http://bertalan-buda.cafeblog.hu
http://versek24.blog.hu/
http://Dalszovegek24.blog.hu/
http://www.zenesz.hu/user.php?z_id=1313
kapcsolat: bertalan-buda@freemail.hu